A kérdés:Ellenzéki pártnak tartja-e az L.C.M. a Tiszát?
L.C.M. hivatalos válasza :NEM,és nem is akarunk foglalkozni más pártnak nevezett MLM mozgalommal.Tudjuk,hogy az érintettek addig vannak biztonságban,amíg egy birósági ítelet szerint a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók.(Amennyiben új fejleményre hivatkozással el nem engedik a büntetés hátralevő részét!!!!)
Vannak olyan oldalak amelyek ezzel foglalkoznak,forduljanak hozzájuk.pl privátkopó
Az alábbiakban egy pár idézet amely nem a 140 oldalas ítéletből született.
Újabb piramisjátékot lepleztek le - nyolcmilliárdot csaltak el a villanyszerelő ikrek. Hétfőn tizenegy év fegyházra ítélte a sokmilliárdos csalással vádolt nagykátai villanyszerelő ikrek egyik tagját a Budapesti Törvényszék. Fivére megúszta 5 év hat hónapos büntetéssel
Az országos hálózatot felépítő nagykátai ikerpár - amint az az elsőfokon meghozott ítélet kihirdetéskor egyértelműen kiderült - csak a pénzeket szedte be, semmilyen érdemi befektetési tevékenységet nem folytatott.
Az ügy bonyolultságát jól érzékelteti, hogy a Fővárosi Törvényszéken az ítéletek felolvasása is közel egy órán át tartott. Büntetést 29 vádlott ügyében szabtak ki, az elsőrendű vádlott Forgács Attila 11 éves, a másodrendű Sándor Angelika 9 éves, míg a másik Forgács testvér, László 5 év hat hónap fogházbüntetést kapott elsőfokon. Még a 20. rendű vádlottnak is 4 év 4 hónapra börtönbe kell vonulnia.
A vádlottak döntő többségénél alig találtak zárolható vagyont, ezért a zárolt bankszámlákból és vagyontárgyakból vélhetően nem lehet kárpótolni a befektetőket.
A korábbi híradások 1000-1200-ra tették a kárvallottak számát, a bíróság ugyanakkor csak 450 tanút hallgatott ki. A hétfői ítélet hirdetéskor viszont alig több tucat olyan kárvallott nevét sorolták fel, akinek az egykori vezetők vagyonelkobzásából kártérítést kell fizetni. A "Forgács-féle piramis művek" fejeseinek ugyanis alig van zárolt vagyona, értékes gépkocsit és ingatlant nem találtak.
Alig találtak vagyont
Hol a lé? Nyolcmilliárdot szedtek be
Hajba Krisztina tanácsvezető bíró az ítéletek indoklásában több fontos kérdésre is rámutatott, illetve több kérdést is megfogalmazott. Ezek közül a legfontosabb, hogy hol van a pénz? Az érintettek ugyanis 8 milliárd forintot szedtek be, de alig 1,5 milliárdot fizettek vissza tőke vagy kamat formájában. A hálózat 10-30 százalékos kamatokkal csábította a "befektetőket", amit csak a piramisjáték legelején és csak néhány embernek fizettek ki.
Azt sem tudták meg sem az érintettek, sem a nyomozók, hogy mibe fektették - ha egyáltalán befektették - a beszedett milliárdokat. Forgácséknak ugyanis semmiféle pénzügyi képzettségük-ismereteik nem voltak, csak a másodrendű vádlott Sándor Angelika volt képzett pénzügyi téren.
Nincsenek dokumentumok
A beszedett pénzekről semmiféle hivatalos szerződés nem készült, ezek nagy részét ugyanis papírok nélkül, vagy kölcsönszerződésbe "öltöztetve" könyvelték. Egyedül az 5. rendű vádlott volt precíz, aki egy adatlapon rögzítette az ügyfelek nevét és azokét is, akik ajánlóként léptek be a rendszerbe. Ezért aztán azt is nehéz volt felmérni, hogy mekkora volt valójában a hálózat.
A bírónő nem véletlenül hozta szóba a sértettek felelősségét, pontosabban felelőtlenségét is. Az ügyfeleket ugyanis láthatóan egyáltalán nem érdekelte az, hogy mibe fektetik a tőkét, milyen pénzintézettel van a Forgács-piramis szerződésben. Sőt, még az sem zavarta őket, hogy a pénzt sokszor zacskóban, benzinkutak parkolójában adták át. Az ügyfelek megtévesztésére egyébként drága díszleteket is használtak: a fővádlottak a Bank Centerben és az EMKE irodaházban is béreltek irodákat.
Amikor a pénzügyi kapcsolattartó neve került szóba, akkor egy bizonyos Fehérvári Dénes bukkant fel, aki éppen úgy kitalált személy, mint ahogyan a befektetések. Az elpárolgott milliárdok viszont nagyon is valósak.
A hvg.hu úgy tudja, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai november 20-án a XIII. kerületi Úszódaru utcában fogták el F. Attilát. Rajta kívül elfogták még a tettestársának tartott H. Izabellát, valamint T. Szabolcsot. F. Attila és a nő előzetes letartóztatásba került, őket többrendbeli csalással és csalás kísérletének elkövetésével gyanúsítják. Hogy mekkora a sértettek kára, nem tudni, cikkünk megjelenéséig a rendőrség csak azt közölte a hvg.hu-val, hogy korábbi tájékoztatásuk után egyelőre nem nyilatkoznak. Szerkesztőségünk birtokába jutott egy valutakifizetési bizonylat, amely alapján az egyik pénzintézetből idén szeptember elején F. Attila egymillió eurót vett fel.
F. Attila ügyvédje, Novák Péter szerint azonban szó sincs milliárdos összegekről, főleg nem piramisjátékról. A védő a hvg.hu-val közölte, ügyfelét és társait egyelőre tizenhat ember megkárosításával, azaz csalással és egy csalási kísérlettel gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az ügyvéd hangsúlyozta, a gyanúsításban a kölcsönadott összegek között hatszázezer, illetve 1,6 millió forint szerepel. „Tisztázni kell, történt-e bűncselekmény, és azt is, pontosan mekkora összegekről van szó, hiszen előfordulhat az is, hogy valaki többet követel vissza, mint amennyit valójában odaadott. De azt is érdemes megnézni ilyen ügyekben, hogy aki nagyobb összeget fektet be különböző ügyletekre, annak miből telik rá.”
Hol lehet a pénz?
Novák Péter közölte, a gyanúsítás szerint 2010 óta követte el ügyfele a csalásokat, de szerinte szó sincs hatalmas hozamról, csupán hét-tíz százalékos kamatról. Novák Péter szerint F. Attilának "nem áll szándékában, hogy akár egyetlenegy embert is megkárosítson, és ígéri, mindenki visszakapja a pénzét, amit segítene, ha házi őrizetbe kerülne".
Az ügyben egyébként mindenkit az érdekel leginkább, hogy mi van a pénzzel. Az egyik sértett szerint F. Attilánál és társainál nincs komolyabb összeg, már külföldön lehet a pénz egy része.
Dér Henit is átverték
Az ügyben korábban számos híresség neve előkerült, a vádiratban végül ketten szerepelnek. A volt megasztáros Dér Henit négymillió forintos kár érte, ebből 2,7 milliót már megtérítettek. Bella Levente – ma tévés műsorvezető – 11,8 milliót adott az ikerpárnak. Dér Henit telefonon értük utol, de nem akart nyilatkozni az ügyről.
40 embert kifizettek
Dr. Berényi András, az ikerpár ügyvédje szerint nem igaz, hogy ügyfelei nem végeztek valós pénzügyi tevékenységet, szerinte bűnszervezet sem létezett.
A befektetésre szánt összegeket általában éjszakánként a Bank Center előtti bokorban, vagy a WestEnd mögötti parkolóban, a Keleti pályaudvar mellett és a benzinkutak környékén adták át. Reklámszatyrokban hozták-vitték a pénzt, olykor százmilliókat, azután pedig borítékban kapták vissza a hozamokat. A sértetteket javarészt nem érdekelte, hogy milyen befektetésbe kerül a pénzük. Könnyedén adták át a 10-20-30-50 millió forintokat anélkül, hogy meggyőződtek volna arról, hová is kerül a pénzük. Csak arra koncentráltak, hogy milyen havi hozamot ígérnek. A milliárdos pornóvállalkozó, Gattyán György testvérét például csaknem 109 millió forint kár érte. Az 1990-es évek „olajozásából” meggazdagodott Szűcs Attila 700 ezer eurót (mintegy 220 millió forintot) bukott. Ennél nagyobb összeget (240 millió forintot) csak egy volt bankszakember, Hartman Tamás vesztett – a Privátkopo.hu birtokába került ítélet szerint.
Sándor Angelika: Nem tudtam, miért írtunk „kölcsönszerződést”, Forgács annyit mondott, így szokta. Azért egy hónapra írtuk a „kölcsönszerződést”, mert havonta fel akartam venni a 700 ezer forint hozamot. Letelt az első hónap és Forgács Attila korrekten, napra pontosan hozta az ígért 700 ezer forint hozamot. Aztán jött a következő hónap és akkor is érkezett a 700ezer forint hozammal, ahogy ígérte. Aztán a harmadik hónapban is megkaptam a 700 ezer forint hozamot a befektetett 7 millió forint után. 2011-ben – közös megegyezéssel – elhagytam munkahelyemet, a Citibankot, a Citibanktól kaptam 1,5 millió forint járandóságot, ezt szintén teljes összegben átadtam Attilának, hogy ezt tegye a 7 millió forintos befektetésemhez. Ekkor a bizalmam tovább erősödött Attilában, úgy éreztem, hogy egy hatalmas lehetőség talált meg általa és megfogtam az Isten lábát végre.. Ezt követően – 2011 nyarán – eladtam a lakásomat, amiből 3 millió forintot ismét átadtam Attilának, hogy kibővítsem az addigi befektetésem. Ekkor ő, mivel a befektetett pénzem meghaladta a 10 millió forintot, 20% havi hozamot ígért rá, ezt a 20%-os havi hozamot én már nem vettem fel teljes egészében, csak annak csupán egy részét, így a befektetésem – papíron – kamatos kamattal elkezdett duzzadni. Ezt a pénzösszeget több részletben adtam át Forgács Attilának, ezeket is befektettem nála. A befektetésem 2012. február 22-én kibővítettem további 2 millió 900 ezer forinttal, amit egy hölgyismerősöm adott kölcsön. Ezt követően, 2012. március 12-én további 15 millió forinttal növeltem a befektetésem, amit egy másik hölgyismerősöm kölcsönzött nekem. 2012 októberében meghalt a nagymamám, 10 millió forint családi örökséget adtam át Forgács Attilának, úgy, hogy azt másnap visszaadja. Ennél az összegnél már sem kamatról, sem hozamról nem volt szó. Az összeget nem adta vissza sem másnap, sem máskor. Így összességében 39 millió 400 ezer tőkét helyeztem el Forgács Attilánál, azzal a céllal, hogy ezt ő befektesse. Ebből 7 millió forint térült meg összesen. 32 millió 400 ezer forint nem térült meg, én ilyen összeg erejéig váltam sértetté, károsulttá.
Sándor Angelika: Valóban az EHTT került a bérleti szerződésbe, amit az iroda tulajdonosával, a Regus nevű cég képviselőjével kötöttem, de a szerződés megkötése előtt elmondtam a tulajdonosnak, hogy az EHTT-hez nekem semmi közöm nincs, csak tervben van, hogy esetleg nekik fogok dolgozni. Az ingatlan tulajdonosa nem tájékoztatott arról, hogy ez akadálya lehet az iroda bérlésének és nem kért tőlem semmilyen dokumentumot, ami igazolja a céggel való kapcsolatom. Úgy emlékszem, hogy magánszemélyként nem is vehettem volna bérbe irodát. Amikor láttam, hogy az EHTT-vel meg fog hiúsulni az együttműködésem, fel akartam mondani az irodát, de nem volt rá lehetőség, mert a bérleti szerződés határozott idejű, egyéves időtartamú volt. A vádirattól eltérően az ikertestvéremnek mindössze annyi köze volt az irodához, hogy a festményeit kiállítottuk bent, így ideiglenes galériaként üzemelt. A Sminkszoba, a Csendélet, a Szem, a Te és a Lovacska című festményeit helyeztük a falra. A kiállított festményeket több tanúvallomás is alátámasztja, csak az ikertestvérem festményei lógtak a falon, a baráti körünkből többen is feljöttek, és lefényképezték azokat. Forgács Attilának semmi köze nem volt az irodához, ennek ellenére nagyon sokszor megjelent ott, behozta az ügyfeleit, és később a vallomásaiban olvastam, hogy többször az sajátjaként emlegette az irodát. Én ezt azért engedtem meg neki, mert minden pénzem nála volt, emiatt függő- és kényszerhelyzetbe voltam és – akkor még – az EHTT-nek akartam ügyfeleket hozni. Illetve később, mivel úgysem tudtam felmondani az irodát az egyéves bérleti szerződés miatt, úgy voltam vele, nincs abban semmi bűn, ha időnként megengedem, hogy Forgács Attila használja.
Privatkopo.hu: A vádiratban az áll, hogy Ön irodát bérelt a Bank Centerben is, azzal a céllal, hogy a Forgács-féle befektetési lehetőség iránt érdeklődőkkel ott tárgyaljon. Ez megfelel a valóságnak?
Sándor Angelika: A Bank Centerben lévő irodát a Magyar Lobbi Vállalat Zrt. bérelte, ez a cég úgy kapcsolódott a Magyar Létesítménygazdálkodási Vállalat Kft.-hez, hogy az előbbinek és az utóbbinak is Kováts Gábor volt az ügyvezetője. Én akkoriban a Létesítménygazdálkodási Vállalat Kft-nél dolgoztam, szerintem Kováts Gábor nem akart külön irodát bérelni a Létesítménygazdálkodási Vállalat Kft.-nek, ezért ültem a Magyar Lobbi Vállalat Zrt. irodájában. Az iroda bérleti díját tudomásom szerint átutalással teljesítette a Magyar Lobbi Vállalat Zrt. A szerződésből, a Regus nevű társaság által számlákból is az látszik, hogy a Magyar Lobbi Vállalat Zrt állt szerződéses viszonyban a Bank Centerben található iroda vonatkozásában. Az erre vonatkozó szerződést és számlákat benyújtottam a vádhatóságnak. Tehát valótlan a vádirat azon állítása is, hogy én irodát béreltem a Bank Centerben. Az biztos, hogy Forgács Attilának ahhoz az irodához, amiben én voltam, semmi köze nem volt, ennek ellenére sértetti vallomásokban olvastam, hogy saját irodájaként emlegette, „reklámozta”. A Bank Center egy nívós, exkluzív, reprezentatív hely volt. Én soha senkit nem kerestem meg Forgács Attila befektetésével és hívtam be ebbe az irodába – ahogy más irodába sem. Szerintem Forgács Attila és az úgynevezett üzletkötői terjesztették el, hogy Forgácsnak ott van a Bank Centerben irodája. K. Csaba tanú, akit én nem ismerek, ő sem engem, vele soha nem beszéltem, nem találkoztam, vallomásából szó szerint idézve: „Attila akkor ért rá, ezért éjszaka találkoztunk a parkolóban. Ez a része annyira nem volt bizalomgerjesztő, hogy éjjel találkoztunk a parkolóban, de Attila és Péterék által elmondva volt egy irodája a Bank Centerben.” K. István Csabáné tanú, akit én nem ismerek, ő sem engem, vele soha nem beszéltem, nem találkoztam, vallomásából szó szerint idézve: „Mondta a fiam (K. Csaba), hogy ez hivatalos, a Bank Centerben kell intézni… Azt mondta, hogy a Forgács Attila a Budapest Bankban dolgozik, a Bank Centerben van az irodája, minden jónak tűnt…Azt mondta, hogy egyszer bent volt a Bank Centerben, megnézte, hogyan működik, úgy néz ki, hogy minden valós, ki vannak írva a nevek, mint egy komoly bankban, ahol ez így szokás.” Megjegyzem, K. Csaba abban a Bank Centerben lévő irodában, amelyikben én voltam, biztosan nem járt, vele én soha nem találkoztam. Forgács Attila – sem más személy – neve az irodára kiírva soha nem volt, a Magyar Lobbi Vállalat Zrt.-én kívül más név a táblán nem szerepelt. Újabb példa arra, hogy ez az iroda, hogyan került felhasználásra ismét Forgács érdekében, szerintem a leendő ügyfelek meggyőzése céljából. Én azt sem tudtam, hogy kik voltak ezek az emberek. Attila valóban megkért, hogy segítsek neki adminisztrációban a befektetési üzletében, de erről a főnököm, K. Gábor is tudott, sőt, azt mondta, hogy utánanézett Forgács Attilának és rendben találta. Ez is megerősített abban, hogy Attila üzlete legális. Én egy találkozót sem szerveztem a Bank Centerbe, egy embert sem hívtam oda. Egyébként azt Forgácstól kellene megkérdezni, hogy amikor a Bank Centerre hivatkozott, mire gondolt, a Magyar Lobbi Vállalat Zrt. irodájára vagy az ismerőse, T. Szabolcs irodájára? Illetve, mire gondoltak a közvetítők, amikor a Bank Center nevével dobálóztak és mire alapozták, hogy ott van Attilának irodája? De az is lehet, hogy csak pletyka szinten terjedt a hír. Dr. B. Zsuzsanna tanúvallomásából szó szerint idézve: „A Bank Centerbe elmentem, elmondtam neki (Sándor Angelikának), hogy segítsen, könyörögtem Angelikának. Elutasított egyszer, kétszer, háromszor, mondta, hogy nem foglalkozik ezekkel a dolgokkal.”
Privatkopo.hu: A sértettek milyen jelekből juthattak arra a következtetésre, hogy Ön Forgács jobbkeze?
Sándor Angelika: Senki nem nézett utána az irodának, szerintem nem is akarták látni a cégtáblát a lifttel szemben, mert nagyon akarták Attila befektetését! Szerintem egyszerűen megszédültek a Forgácsot körbe lengő pozitív tapasztalatoktól, a lelkes közvetítőktől és vérszemet kaptak a lehetséges nagy haszon reményében, teljesen meg volt őrülve mindenki. Eltéríteni sem lehetett volna őket, akarták és hinni akartak. Azt pedig, hogy Attila titkárnője voltam, azért gondolhatták, mert ha bejöttek az irodába, többször ott láthattak, de a háttérben maradtam, keveset beszéltem, ha kérdeztek, válaszoltam és általában csinosan voltam felöltözve és – Attila kérésére – valóban olyan feladatokat láttam el, pusztán szívességből, ami titkárnői feladatoknak felelt meg. Azonban soha nem mutatkoztam be sem Forgács Attila személyi asszisztenseként, sem titkárnőjeként, sem másként, ez a bejövő emberek agyszüleménye volt, hogy szerintük ki lehetek, mindenki kigondolta magában, hogy szerinte az, de ez egy rólam alkotott vélemény volt, nem pedig tény. Szerintem nem tudták meghatározni igazán a szerepem, a nyomozók kihallgatások alkalmával felvetettek egy-egy „pozíciót”, a meghallgatott sértettek pedig rájuk hagyták, amit a rendőrök nekik sugalltak.
Privatkopo.hu: A vádhatóság azt állítja, hogy Ön névjegykártyát is készíttetett magának, amin az állt: „üzletfejlesztési manager”. Az ügyészség szerint ezzel is a befektetők bizalmát akarta erősíteni, valamint ez is alátámasztja a vád azon feltételezését, hogy szoros munkakapcsolatban állt az I. rendű vádlottal. Milyen névkártya volt ez?
Sándor Angelika: 2012 novemberében – Forgács Attila letartóztatása után – voltam egy állásinterjún az Otthonportál nevű cégnél, ahova aztán felvettek. A cég vezetője készítetett nekem névjegykártyát, amin „üzletfejlesztési manager”-nek jelölt meg engem. A névjegykártyán szerepelt az Otthonportál logója, de ennek a cégnek semmi köze nem volt Forgács Attilához, aki akkor már egyébként is előzetes letartóztatásban volt. A névjegykártya másolatát már korábban becsatoltam a bíróságnak.
Privatkopo.hu: Az elsőfokú ítélet szerint több alkalommal pénzt vett át a „befektetőként” jelentkező ügyfelektől? Mi lett a sorsa ezeknek az összegeknek, hová kerültek?
Sándor Angelika: Soha nem tagadtam, hogy néhány alkalommal valóban vettem át különböző összegeket, különböző személyektől – kifejezetten Forgács Attila kérésére. Az átvett pénzeket a lehető legrövidebb időn belül maradéktalanul átadtam neki, ezt egyébként a nyomozás során elismerte. Az egyes vádpontoknak egy sora sem tartalmazza azt, hogy én úgy vettem volna el a sértettektől a pénzt, és úgy továbbítottam volna azt Forgács Attilának, hogy tudatában voltam annak, Forgács nem folytat semmilyen befektetői tevékenységet. Nincs ilyen bizonyíték a teljes nyomozati anyagban sem. A vádpontok nem tartalmazzák azt, hogy amikor a pénzeket továbbítottam Forgács Attilának, akkor azt abban a tudatban tettem, hogy ő nem folytat semmilyen befektetési tevékenységet. Az átvett összegeket abban a tudatban továbbítottam Forgácsnak, hogy befektetési tevékenységet folytat, a saját tapasztalatom is az volt, hogy a pénzemet Forgács Attila befektette, mert hónapokon keresztül határidőre megfizette a megállapodás szerinti hozamot. Én soha senkit nem tévesztettem meg és senkinek nem okoztam kárt. Engem mindig a jó szándék, a becsület vezérelt. Mindig jóhiszeműen jártam el. Hittem Forgács Attilának, elhittem, hogy ténylegesen befektetési tevékenységet folytat, hiszen a körülmények is erre utaltak. Hol van leírva az a vádiratban, hogy nekem akkor mi járt a fejemben erről a befektetésről? Nincs leírva, a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozóinak gondolatai, feltételezései olvashatók abban, de azok nem az én gondolataim, hanem az övék. Senkit nem kerestem fel Forgács Attila befektetési ajánlatával és soha senkit nem győzködtem arról, hogy nála helyezzék el a pénzüket. A teljes vádirat – és immár az elsőfokú ítélet is – feltételezéseken alapul és arra épül, hogy megmagyarázzák, hogy én mit gondolhattam, mi járhatott a fejemben. 2012-2013-ban valótlan hírek jelentek meg rólam az internetes portálokon. A negatív tartalmú cikkek, a sajtó hatására alakultak ki olyan vélemények rólam, amelyek engem nagyon kedvezőtlen képben tüntettek fel a nyomozás során. Sokakat kizárólag a Nemzeti Nyomozó Iroda sajtóban megjelent valótlan és megalapozatlan közleménye befolyásolt a hátrányomra. Szerintem önszántából egy sértett sem fordult volna az NNI-hez, úgy hívták be őket. A nyomozás egészére jellemző volt, hogy a rendőrök felállítottak egy elméletet és ahhoz gyűjtötték, gyártották a bizonyítékokat, amely adatok, vallomások pedig gyengítették ezt a teóriát, azokat egyszerűen nem vették figyelembe az eljárásban. A gombokhoz keresték a kabátot. Az engem kihallgató nyomozók végig komoly pszichikai nyomás alatt tartottak, és emellett csak az iratismertetést követően észleltem, hogy a jegyzőkönyvben sokszor tévesen rögzítették az általam elhangzottakat.
Privatkopo.hu: A védője nem tett észrevételeket az eljárás nyomozati szakában?
Sándor Angelika: A vallomásaimra – a rendőrökön kívül – éppen az akkori védőm gyakorolt igen komoly hatást. Mivel soha nem voltam még ehhez hasonló helyzetben, így naivan követtem dr. Muskovszky Gábor védelmi stratégiáját, teljes mértékben megbíztam benne. A részére adott ügyvédi megbízást 2013 augusztusában visszavontam, elképesztő ügyvédi hibáit jeleztem a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Többször támadt olyan érzésem, hogy a jogi képviselőm valójában nem az én, hanem a nyomozó hatóság érdekeit képviseli. Egyébként dr. Muskovszky is súlyos összegeket fektetett be Forgács Attilánál a zsíros hozam reményében, tehát károsultként nem is láthatta volna el a védelmemet. Később, már bírósági szakban, a tárgyalások alkalmával pedig – főleg a per kezdeti időszakában – sokszor azért nem tettem észrevételeket, mert a kirendelt védőm azt javasolta, csendben üljek, ne tegyek észrevételeket…
Privatkopo.hu: Első fokon, nem jogerősen 9 év, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték, és mivel a bíróság szerint bűnszervezet tagjaként követte el a terhére rótt cselekményeket, feltételes szabadságra nem bocsátható. Ez nagyon durván hangzik. Mire számít másodfokon?
Sándor Angelika: Arra számítok, hogy az ítélőtábla kellő alapossággal vizsgálja meg a nyomozati iratokat, és nem csupán azokat a „bizonyítékokat” veszi figyelembe az ítélethozatalnál, amelyek a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak képzelgésén, színes fantáziáján alapulnak, hanem azokat is, amelyek azt támasztják alá, hogy ez a vád, ez az ítélet megalapozatlan. Ez úgy, ahogy a Fővárosi Törvényszék ítéletében áll, egyszerűen nem történt meg!
